Tudományos Diákkör    
 
 
Meghívó 2009.
» Szekció 1
Zsűri 1
Szekció 2
Díjak
Díjazottak
Home » Archívum » 2009. TDK » Szekció 1

Állatorvos/Zoológus szekció

Reprezentatív felmérés hazai szarvasmarha állományok BVDV fertőzöttségéről
Mester Anita IV. évfolyam
SzIE, Állatorvos-tudományi Kar, Kórbonctani és Igazságügyi Állatorvostani Tanszék
Témavezető: Dr. Rusvai Miklós

Absztrakt:

A szarvasmarhák vírusos hasmenése (Bovine Viral Diarrhoea, BVD) változatos kórképek kialakulásával járó, betegség, melyet a Flaviviridae víruscsalád Pestivirus nemzetségébe tartozó vírus (Bovine Viral Diarrhoea Virus, BVDV) idéz elő. Jelentősége igen nagy, mert a hazai szarvasmarha-állományokban a szarvasmarhák fertőző rhinotracheitise (Infectious Bovine Rhinotracheitis, IBR) után ez a második legnagyobb gazdasági károkat előidéző vírusfertőzés.

A dolgozatban bemutatott munka célja az volt, hogy az ország számos gazdaságára kiterjedő vizsgálatsorozat segítségével megállapítsuk, hogy Magyarországon mennyire elterjedt a vírus. Tekintve, hogy hazánkban az utóbbi harminc évben nem történt ilyen felmérés, vizsgálatunk a későbbiekben a BVD várható visszaszorulásának nyomon követését célzó monitoring vizsgálatsorozat alapjául szolgálhat.

Vizsgálatainkat az ország 16 megyéjéből 59 szarvasmarha-tartó telepről származó 1176 vérminta szerológiai vizsgálatával végeztük, ELISA (Enzyme Linked Immunosorbent Assay) módszert alkalmazva. A vérmintákat az adott telep létszámától függően, a statisztikai mintavétel szabályai szerint vettük, így a felmérés reprezentatívnak tekinthető. (A mintaszám telepenként 5 és 70 db között szóródott.) Az összes vizsgált mintából 500 volt pozitív (42,5%), 34 kétes eredményt adott (2,9%), 642 pedig negatívnak bizonyult (54,6%). Ha a gazdaságok viszonylatában nézzük az eredményeket, akkor a mintát küldő 59 telep közül 40 vérmintái között volt legalább egy pozitív (67,8%) míg 19 telepről valamennyi vérminta negatívnak bizonyult (32,2%). Ez utóbbi csoportban számos olyan gazdaság is található, ahol a vérmintákat, többször ellett, idősebb tehenekből vették, vagyis a negativitás egyértelműen utal az adott telep BVD-mentességére. A pozitív telepek között is több esetben igen alacsony (x<5%) fertőzöttségi arányt tapasztaltunk.

A vizsgálatok alapján Magyarországon a szarvasmarha-tartó telepek jelentős része (mintegy egyharmada) mentesnek tekinthető, ami sokkal kedvezőbb a korábbi, az ország egy-egy régiójában, kisebb számú telepen végzett felmérések alapján elvárható eredménynél. Ennek alapján az esetleg meginduló, vagy az IBR mentesítéssel párhuzamosan zajló BVD-mentesítés esélyei jobbnak tekinthetők, mint azt sejteni lehetett. A vizsgálatok alapján mindenképpen indokolt az esetleges szaporodásbiológiai vagy emésztőszervi megbetegedések esetén előzetes szerológiai vizsgálatokkal tisztázni az adott telep BVDV fertőzöttségét, mielőtt a vakcinás védekezés mellet döntenek.



Előadások listája